Posztolni vagy nem posztolni? - Gyerekfotók a közösségi médiában
A legtöbb gyermeknek már akkor van digitális lábnyoma, mikor még meg sem született. Ez azért van, mert már az első ultrahangos felvételek is megjelennek róluk a világhálón. Persze szülőként legnagyobb büszkeségünk gyermekünk, akiről örömmel osztunk meg képeket, videókat és sztorikat egyaránt az interneten - hiszen így a legegyszerűbb az összes barátot és rokont informálni a történésekről.

Mindannyian ismerünk azonban olyan szülőt, aki túlzásba esik és túl sokszor, túl sok mindent mutat meg a gyermekből, és a gyermek életéből.

Jelenthet-e ez a jelenség azonban valós veszélyt a gyermekre, vagy csak egy túlreagálás a 21. század emberétől? Milyen szabályokat érdemes betartanunk, és milyen tényezőket érdemes figyelembe vennünk mielőtt kiteszünk valamit az internetre gyermekünkről.

Tarts velünk, hiszen eheti cikkünkben ezt a mindannyiunk számára fontos témát járjuk körül!

Mi az a digitális lábnyom?

Digitális lábnyomnak nevezzük azokat a jeleket, "nyomokat", amelyek a felhasználó online jelenléte után maradnak fenn, és amelyekből következtetni lehet tevékenységükre. Egyszerűen fogalmazva minden olyan kép és videó, amit valaha kitettünk az internetre gyermekünkről, digitális lábnyomnak számít. Ez a fogalom viszonylag új, hiszen a mi gyerekkorunkban maximum a családi albumot adták körbe szüleink a legszűkebb családi körben, vagy mutatták meg egy pillanatra a szomszédoknak. Éppen ezért nehéz elképzelni ezt a kitörölhetetlenséget, és örök nyomot. Hiszen hiába töröljük ki látszólag, az internetes archívum webhelyein és a közösségi média szerverein még elérhetőek maradnak ezek a képek. Mondhatni, ami egyszer felkerült a világhálóra az ott is marad. 

Milyen veszélyei vannak?

Sértheti a gyermek jogait

Egy baba értelemszerűen még nem tud véleményt formálni azzal kapcsolatban, hogy szeretne-e az interneten szerepelni, így ez teljes egészében a mi felelősségünk. Érdemes azonban figyelembe venni azt is, hogy a gyermeket idősebb korában milyen érzésekkel töltik majd el a róla posztolt képek. A gyermek olyan 5 évesen már képes megérteni és eldönteni, hogy szeretné-e ha azt a képet megosztanánk róla. Előfordulhat ugyanis, hogy ő maga megszégyenülve érzi magát a kép láttán, hiszen ebben a korban egyre inkább kezd benne kialakulni az "egyén" érzése, amelyet aszerint határoz meg, hogy a világ mit gondol róla. A gyermeknek meg kell adnunk a jogot, hogy szabadon rendelkezhessen a róla készült fotókról. Ez azt jelenti, hogy nem szabad belekényszerítenünk abba, hogy kitegyünk egy képet csak mert szerintünk aranyos vagy vicces, miközben valójában meztelenül szerepel rajta a fürdőszobában.

Veszélyes emberek kezébe kerülhet a tartalom

Sajnos mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az internetnek van egy sötét oldala is, ám valószínűleg legtöbben azt gondoljuk, hogy a mi gyermekünk képe nem kerülhet illetéktelen emberek számítógépére. A valóságban azonban sokkal több ilyen eset van. Egy ausztál gyermekjogokkal foglalkozó szervezet például felkutatott egy olyan oldalt, ahol 45 millió(!) gyermek kép volt feltöltve. Ezek olyan mindennapi képek, amelyeken a gyermek teljesen hétköznapi tevékenységeket végez - ám olyan hozzászólásokkal és kommentekkel illetve, amelyekre még csak gondolni is hátborzongató. Képeink megosztási helyéről gyakran nem tudunk rendelkezni, hiszen a büszke rokon ártatlan megosztása, vagy egy egyszerű képernyőfotó is elég ahhoz, hogy a gyermekünk képe bejárja a világot. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg képünk sokkal árulkodóbb, mint gondolnánk, hiszen felfedhetik: gyermekünk teljes nevét, születési helyét, az utcát ahol élünk, az iskolát ahová jár, vagy azt, hogy hol és milyen időpontokban tartózkodik nélkülünk. Egy átlag ember nem fektet energiát abba, hogy ezeket az apró részleteket összerakja, azonban akiknek hátsó szándéka van gyermekünkkel, sokkal inkább.

Gyermekeink képét illetéktelen helyeken használhatják fel

Talán most legyintünk, hogy ugyan, ez már túlzás, ki csinálna ilyet. Azonban ha valaki nagyon vágyik egy saját gyermekre, vagy elismerésre ismerőseitől, képes rá, hogy gyermekünk képét letöltse, és sajátjaként jelölje meg a social media platformján. Ennek egy sokkal veszélyesebb formája, amikor -jellemzően instragramon-, bizonyos emberek olyan oldalakat üzemeltetnek, ahol gyerekeknek vagy babáknak adják ki magukat... A legártatlanabb képeket gyűjtik össze, ahol a gyermek nevében válaszolnak felnőtt embereknek... Ez egy nagyon komoly és veszélyes példája annak, hogy mennyire nincsen behatásunk arra, hogy gyermekünk képe hol fog kikötni, miután mi jó indulattal megosztjuk azt.

Milyen szabályokat tartsunk be posztolás során?

  1. Szűrjük le követői, ismerősi bázisunkat

Amíg nem volt gyermekünk lehet, hogy inkább örültünk a nagy ismeretségnek, azonban érdemes ezt most átértékelni. Szánjunk rá 1-2 órát, hogy eltávolítsuk azokat az embereket, akiket csak névről, vagy talán még névről sem ismerünk. Igyekezzünk olyan emberekkel megosztani a tartalmainkat, akikben megbízhatunk.

  1. Privát fiók

Ez csupán néhány egyszerű kattintás, azonban rengeteget segít. Privát fiók esetében csak azok az emberek látják képeinket, akikkel ismerősök vagyunk, vagy akik követnek minket.

  1. Közeli barátok

Lehetséges még inkább megszűrni azokat az embereket, akikkel szívesen osztjuk meg a gyermekünkről készült tartalmakat. Instragramon létrehozhatunk egy "közeli barátok" listát, ahol csak a hozzánk legközelebb állók láthatják tartalmainkat.

  1. Válogassuk meg képeinket

Gyermekünkről csak olyan képet tegyünk ki, amelyet magunkról is szívesen megosztanánk. Az imént felsoroltak miatt egyértelműen kerüljük a meztelenséget (pelenkázás, fürdetés, medencézés), és kétszer is gondoljuk meg, hogy a kellemetlen helyzeteket ábrázoló képek rá milyen hatással lehetnek akár most, akár a jövőben.

  1. Kérdezzük meg róla

Ha a gyermek már döntésképes, akkor magyarázzuk el neki (persze az ő fejlettségi szintjén), hogy szeretnénk-e ha ezt a képet, ennyi ember lássa. Ha nem szeretné, tartsuk tiszteletben döntését, hiszen mi nem rendelkezhetünk az ő joga felett. Az, hogy a szülei vagyunk még nem jelenti azt, hogy birtokként tekinthetünk gyermekünkre.

  1. Figyeljünk a részletekre

Talán semmiségnek tűnhet, de ne adjunk túl nagy belátást a gyermek életének részleteibe. Ne használjunk pontos helymeghatározást, ne mutassuk mások előtt hol és mikor van edzésen a gyermek, vagy, hogy melyik iskolába jár. (ez a tipp a saját magánéletünkre is vonatkozik: ne mutassuk körbe lakásunkat, hiszen ezzel megkönnyítjük az illetéktelen behatolók dolgát, ne osszuk meg, hogy mikor és mennyi időre mentünk nyaralni, és lehetőleg ne legyen házunk lokációja felismerhető képeinken)

 

Teljesen természetes, hogy szeretnénk a világgal megosztani, hogy gyermekünk milyen szép, okos és ügyes. A nehézség inkább azzal van, hogy megtaláljuk az aranyközéputat. Magánemberként nincs feltétlenül szükség rá, hogy a gyermek csak háttal vagy kisatírozott arccal álljon képeinken - ám ez a néhány egyszerű szabály betartásával és egy kis odafigyeléssel már nem kell félnünk attól, hogy ki és milyen célra fogja gyermekink képeit felhasználni.