Ugrás a tartalomhoz
Ha nem alszik a baba….
Amíg nem válunk szülővé, az anyaságról alkotott képünk valószínűtlenül rózsaszín. Ezt sugallják a hollywoodi filmek, a reklámok, a közösségi média. Afelől nincs kétségem, hogy ez a legcsodálatosabb „utazás”, amit egy nő megélhet élete során. Éveken keresztül megszámlálhatatlanul sok dolgot tettem meg azért – millió nőtársammal egyetemben - , hogy ezt a csodát – több, mint egy évtized elteltével – újra átélhessem.
A vágyakozás és várakozás éveiben értelemszerűen nem az előttem álló nehézségek és újfajta megoldandó feladatok lehetősége töltötte ki a gondolataimat, csakis az, hogy a csöppnyi, púderillatú kisbabámat a karomban tarthassam.
És ez így van jól.
Megérkezik a kis 50 centiméteres csomag a családba és a korábbi szokásokat, jól működő rendszereket, az egész addigi életet újra kell tervezni.
Az első dolog, amit odaadunk a kisbabánkért, az a testünk.
A második pedig…..az ALVÁSUNK.
Ez az írás éppen erről fog szólni.
Ezt miért nem mondta senki?
Egyszer régen, egy messzi messzi galaxysban….megszületett a kisfiam. Ekkor roppant meg először a cukormáz, mert ő bizony 0-24-ben sírt. Üvöltött. Ordított. Karban, ágyban, ringatva, fektetve. Én csak arra tudtam gondolni a tiszta pillanataimban, hogy ezt miért nem mondta senki?? Hogy éljük ezt túl napokig-hetekig alvás nélkül? Egy kába reggelen felfedeztem a polcon Tracy Hogg: A suttogó titkai című, ajándékba kapott könyvét és végső elkeseredésemben felütöttem. A felvesz-letesz módszeren akadt meg a szemem, aminek az volt a lényege, hogy a síró babát mindig meg kell nyugtatni, vegyük fel, DE még mielőtt elaludna, helyezzük vissza a kiságyába. És ezt ismételjük addig, amíg el nem alszik, az ágyában. Szék a kiságy mellé, elhatározás, utolsó erő összekaparása. Két hetet töltöttem el ülve az ágya mellett. Egyre kevesebbet sírt, egyre önállóbban aludt el. Majd eljött az a pillanat, hogy már nem volt rám szüksége. Sok keserves hónap után kialudtuk magunkat. Homályos emlékeim vannak csak azokból az időkből😊A mai napig nem tudom, hogyan vészeltük át a napokat és tartottam őt életben ( ok volt olyan, hogy már nem láttunk ki a mosatlan edények mögül😊)Azóta eltelt 14 év, én pedig azóta is imába foglalom a Suttogó nevét.
Alvásra nekem is szükségem van
Amikor 9 hónappal ezelőtt megszületett a kislányom, egy dologban biztos voltam: alvásra nekem és minden anyának szüksége van. Az alvás egy anyának nem luxus, hanem elemi szükséglet. A fizikai és mentális jólléte elengedhetetlen a baba biztonságos ellátásához, fejlődéséhez, a család működéséhez. Mert a „boldog anya boldog baba” nem csak egy üres frázis. Tudományos tények támasztják alá, hogy a gyermek érzelmi állapota és fejlődése csaknem kizárólag az édesanyjától függ. Mérhetetlen szimbiózisban él anya és gyermeke. Egy kialvatlan, feszült és ingerült anya mellett a baba sem lesz kiegyensúlyozott. Így tehát mindent meg kell tennünk anyaként, hogy javítsuk a gyermek alvását, ezáltal ő megfelelően tud fejlődni, mi pedig kipihenten állhatunk a mindennapi kihívások elé és pozitív energiákkal áraszthatjuk el őt. Mivel nincs két egyforma gyermek – ez nálunk is beigazolódott – úgy éreztem fel kell vértezni magam ismeretekkel, mert egyáltalán nem biztos, hogy másodszor is olyan szerencsém lesz, mint a bundaként évek óta alvó fiammal - ebben nem tévedtem😊-, valamint nem szerettem volna megint eljutni a végkimerülés határára. Olyan megoldást szerettem volna találni, ami egészen pici babáknál is alkalmazható és nem okoz zavart a baba-mama közötti kötődésben.
Alvástanácsadótól segítséget kérni?
Tehát amint megszületett és átsírt jó pár éjszakát elkezdtem alvástanácsadók után kutatni. Külföldi barátaim körében általános gyakorlat volt, hogy az ő tanácsaikat követték a baba altatásakor, ám akkor még úgy gondoltam, ez biztosan valami luxus dolog. Hamarosan kiderült, hogy közel sem elérhetetlen ez a szolgáltatás és havi néhány kávé áráért többen is kínálnak online tanácsadást. Kávét szoptató édesanyaként úgysem ihattam😊így előfizettem rögtön több tanácsadóhoz. Első körben megvásároltam a könyveiket és kihasználva, hogy egy újszülött még nappal viszonylag gyakran alszik, villámgyorsan kiolvastam a könyveket. Előfizettem pár online kurzusra is, amiket szopizások alatt sikerült meghallgatnom és egyre több ismeretet szereztem arról, hogyan is alszanak a babák. A 0-4 hós babák alvása teljesen speciális és mivel ebben a korban lehet megalapozni legkönnyebben a későbbi nyugodt éjszakákat, ebben a körben érdemes a legtöbb ismeretet megszerezni. Nagyon fontos, hogy az újszülötteket ( 0-4 hó ) nem szabad alvástréningezni, sőt az alvástanácsadók akiket megismertem sem javasolnak azonnal alvástréninget – ahogy sokan gondolják - , így ettől nem kell tartani a szülőknek!
Jöjjön tehát néhány alappillér, amivel megalapozhatjuk a kisbabánk nyugodt és pihentető alvását
Első - BIZTONSÁGOS ALVÓKÖRNYEZET
A legfontosabb mindenekelőtt a csendes, sötét és BIZTONSÁGOS ALVÓKÖRNYEZET. A bölcsőhalál megelőzése érdekében – egy éves kor alatt - be kell tartani pár alapszabályt és ezeket még a jobb alvás oltárán sem áldozhatjuk fel:
- a kiságyban megfelelő keménységű matrac legyen, ne tegyünk textilpelust a baba feje alá, ne rakjunk plüssöket stb. az ágyába
- használjunk gumis lepedőt ami nem tud gyűrődni a baba alatt
- ne használjunk takarót, helyette alkalmazzunk hálózsákot
- a szoba hőmérséklete soha ne legyen túl meleg ( 21-22 fok az ideális )
- a baba 6 hónapos koráig a külön ágyban, de a szülővel közös szobában alvás az ajánlott és ideális.
Második - ESTI RUTIN
Negyedik - NAPIREND
Ötödik- ALVÁSI ASSZOCIÁCIÓK
Minden anyának javaslom, hogy amennyiben gyermekének tartósan alvásproblémái vannak – az újszülött/hasfájós korszakon túl – ne nyugodjanak ebbe bele, mert a babánk csak akkor tud kiegyensúlyozottan fejlődni, amennyiben megfelelő mennyiségű és minőségű alváshoz jut.
Ne szégyelljünk segítséget kérni egy alvástanácsadó személyében.
A tanácsadó személyének kiválasztásakor néhány szempontot ajánlok figyelembe venni:
- amennyiben olyan tanácsot kapunk, amely ellentétben áll a biztonságos alvás kritériumaival, keressünk tovább;
- szintén legyünk kritikusak, ha túlságosan általános tanácsokat kapunk, melyeket nem előz meg részletes kikérdezés/felmérés, mert szakszerű tanácsot csak a gyermek és a család részletes szokásainak, körülményeinek ismeretében adhat bárki;
- ha tehetjük, vegyünk figyelembe személyes ajánlásokat.
Kapcsolódó termékek
Olvasd el további blogcikkeinket is!
